Szeretettel köszöntjük intézményünk honlapján!
„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni azt, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.”
(Szent-Györgyi Albert)
Névadónk Tolnán született 1854. március 28-án. Szülőháza Tolnán, a Kossuth Lajos utcában ma is áll, falán emléktábla őrzi a tudós pap nevét.
Az 1854-ben született Wosinsky lengyel nemesi családból származott. Pécsen szentelték pappá, több Tolna megyei településen is tevékenykedett lelkészként. Wosinsky kezdeményezésére és felajánlása alapján jöhetett létre a XIX. század végén Szekszárdon Tolna vármegye múzeuma, amelynek igazgatójává is kinevezték.
Wosinsky jelentős régészeti kutatásokat is folytatott, legjelentősebb feltárását Lengyel határában, a „török sáncon” végezte.
A teológiát Pécsett végezte.
1872-ben szentelték pappá, majd Gödrén és Aparon volt káplán.
1881-től Lengyelen plébános, ahol egyházi irodalmi tevékenysége mellett régészeti kutatásokat is végzett: Apponyi Sándor gróf támogatásával nagyszabású ásatásokhoz fogott.
A lengyeli őskori telep föltárása után egész Tolna vármegyét átkutatta.
1890-ben bonyhádi esperes, majd Szekszárdon plébános.
1889-től tagja az MTA régészeti bizottságának.
1895-ben részt vett gróf Zichy Jenő kaukázusi expedíciójában.
1989 óta az ő nevét viseli a megyei múzeum Szekszárdon, Tolnán általános iskolát és utcát neveztek el Wosinsky Mórról.
1896-ban az általa feltárt leletekből megalapította a Tolna vármegyei régészeti múzeumot.
1900-ban került sor a múzeum épületének alapkőletételére. Ő volt a múzeum első igazgatója.
1901-ben címzetes apát lett.
1902-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává.
1907. február 22-én hunyt el Szekszárdon, a tolnai temetőben nyugszik.
Fennmaradt művei
- Karczolatok dán- és svédországi utamról (Szekszárd, 1888);
- Keleti utam emlékei (Budapest, 1888);
- Tolna vármegye története az őskortól a honfoglalásig (Budapest, 1896);
- Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége (Budapest, 1904) – Értekezések a Történeti Tudományok köréből XX. kötet (1903-1905);
- Ortvay Tivadar: Emlékbeszéd Wosinsky Mór fölött (MTA Emlékbeszédek XIII., Budapest, 1908);
- Haugh Béla: Wosinsky Mór életrajza (Szekszárd, é.n.);
- Alföldi András: Emlékezés Wosinsky Mórról (Budapesti Szemle, 1928. 248. sz.);
- Wosinsky Mór és a szekszárdi múzeum (Szekszárd, 1966).