![\"kossuth6\"](\"http:\/\/wosinskyiskola.hu\/szechenyi\/wp-content\/uploads\/2022\/12\/kossuth6.jpg\")
<\/div>\n\u00c9vtizedek \u00f3ta n\u00e9met nemzetis\u00e9gi nyelvoktat\u00f3 iskola vagyunk, \u00edgy tanul\u00f3ink nagy r\u00e9sze m\u00e1r az 1. oszt\u00e1lyt\u00f3l kezdve tanulja a n\u00e9metet emelt \u00f3rasz\u00e1mban. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en 8. \u00e9v v\u00e9g\u00e9ig alapfok\u00fa nyelvvizsg\u00e1t tehetnek. 2. idegen nyelvk\u00e9nt v\u00e1laszthat\u00f3 az angol nyelv is, mely igen nagy n\u00e9pszer\u00fbs\u00e9gnek \u00f6rvend. Az idei, 2011\/2012-es tan\u00e9vt\u0151l als\u00f3 tagozatosainknak beind\u00edtottuk a n\u00e9met nemzetis\u00e9gi t\u00e1nc oktat\u00e1st is.\u00a0 Iskol\u00e1nknak t\u00f6bb \u00e9ves partnerkapcsolata van a n\u00e9metorsz\u00e1gi Stutensee ill. a hollandiai Bodegraven iskol\u00e1ival. Tanul\u00f3ink \u00edgy anyanyelvi k\u00f6rnyezetben gyakorolhatj\u00e1k az idegen nyelveket, lehet\u0151s\u00e9g\u00fck van m\u00e1s orsz\u00e1gok \u00e9let\u00e9t, szok\u00e1sait megismerni. Ezzel kiny\u00edlik el\u00f5tt\u00fck a vil\u00e1g, form\u00e1l\u00f3dik \u00f6ntudatuk.<\/p>\n
A m\u0171v\u00e9szet a szem\u00e9lyis\u00e9g szabad kifejez\u0151d\u00e9se. Tele van \u00e9rzelemmel, kreativit\u00e1ssal \u00e9s kapcsolatteremt\u00e9ssel. Legyen az zene, t\u00e1nc vagy k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet. Nagyon fontos ezen tulajdons\u00e1gok fejleszt\u00e9se. Tehets\u00e9ges tanul\u00f3inknak lehet\u0151s\u00e9g\u00fck van sz\u00e1mos szakk\u00f6ri foglalkoz\u00e1son tehets\u00e9g\u00fck kibontakoztat\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n
Iskolagal\u00e9ri\u00e1nkban rendszeresen ki\u00e1ll\u00edtjuk tanul\u00f3ink rajzait, valamint domborm\u00fbveiket. Az \u00f5 kez\u00fck munk\u00e1j\u00e1t dics\u00e9ri t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az iskola vagy a UNITED GAMES embl\u00e9m\u00e1j\u00e1nak a megalkot\u00e1sa, amely az 1999. szeptember 21-\u00e9n felavatott\u00a0Eur\u00f3pa-tanterm\u00fcnkben<\/strong>\u00a0tal\u00e1lhat\u00f3, a r\u00e9sztvev\u0151 orsz\u00e1gokr\u00f3l gy\u0171jt\u00f6tt dokumentumok, inform\u00e1ci\u00f3s anyagok, z\u00e1szl\u00f3k mellett.<\/p>\n Nagy \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s k\u00eds\u00e9ri a nagyobb iskolai \u00fcnnep\u00e9lyek alkalm\u00e1val megrendez\u00e9sre ker\u00fcl\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat illetve a „T\u00c1LTOS” m\u0171v\u00e9szeti oktat\u00e1s (sz\u00ednj\u00e1tsz\u00f3, k\u00e9zm\u0171ves \u00e9s t\u00e1rsast\u00e1nc) bemutatkoz\u00e1sait is.<\/p>\n A modern technikai tudom\u00e1ny, az informatika n\u00e9lk\u00fcl ma m\u00e1r nem l\u00e9tezhet egyetlen int\u00e9zm\u00e9ny sem. Tanul\u00f3ink 4. oszt\u00e1lyos korukt\u00f3l kezdve ismerkedhetnek meg tan\u00f3rai \u00e9s szakk\u00f6ri form\u00e1ban ezzel a gyorsan fejl\u0151d\u0151 tudom\u00e1ny\u00e1ggal, amelyet a modern nyelvoktat\u00e1s eszk\u00f6zek\u00e9nt \u00e9s tehets\u00e9ggondoz\u00e1sra is felhaszn\u00e1lunk.<\/p>\n A tanul\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9gekkel k\u00fczd\u0151 di\u00e1kjaink sz\u00e1m\u00e1ra fejleszt\u0151 \u00e9s logop\u00e9diai foglalkoz\u00e1sokat tartunk az erre a c\u00e9lra kialak\u00edtott speci\u00e1lis eszk\u00f6z\u00f6kkel \u00e9s j\u00e1t\u00e9kokkal felszerelt termekben. Iskol\u00e1nkban k\u00fcl\u00f6n\u00f6s gondot ford\u00edtunk a tehets\u00e9ggondoz\u00e1sra. K\u00fcl\u00f6nf\u00e9le versenyekre k\u00e9sz\u00edtj\u00fck fel di\u00e1kjainkat akik sikeresen szerepelnek. Rendszeresen szervez\u00fcnk di\u00e1kjaink sz\u00e1m\u00e1ra szabadid\u0151s programokat (kir\u00e1ndul\u00e1sok, kult\u00far\u00e1lis rendezv\u00e9nyek). \u00dcgyel\u00fcnk arra, hogy a tanul\u00e1s mellett sor ker\u00fclj\u00f6n a szabadid\u0151 hasznos elt\u00f6lt\u00e9s\u00e9re is.<\/p>\n Ezzel a n\u00e9h\u00e1ny gondolattal szeretn\u00e9nk iskol\u00e1nkat bemutatni \u00e9s m\u00e1s kollekt\u00edv\u00e1k figyelm\u00e9be aj\u00e1nlani.<\/p>\n <\/p>\n<\/div>\n Tolna v\u00e1ros oktat\u00e1s\u00fcgy\u00e9nek kezdete, \u00edgy iskol\u00e1nk t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek gy\u00f6kerei is a r\u00e9gm\u00falt id\u0151kre ny\u00falnak vissza, eg\u00e9szen a p\u00e9csi p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g alap\u00edt\u00e1s\u00e1nak idej\u00e9ig.<\/p>\n A legkor\u00e1bbi alap\u00edt\u00e1s\u00fa megy\u00e9s v\u00e1rak papjainak els\u0151rend\u0171 feladatuk volt a v\u00e1r megy\u00e9je els\u0151 papjainak el\u0151k\u00e9pz\u00e9se. Tolnav\u00e1r legkor\u00e1bbi papja is megkezdte azon ifjak el\u0151k\u00e9pz\u00e9s\u00e9t, akiket a m\u0171velts\u00e9g megszerz\u00e9s\u00e9re a p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9kesegyh\u00e1z k\u00e1ptalanj\u00e1nak iskol\u00e1j\u00e1ba k\u00fcld\u00f6tt.<\/p>\n A reform\u00e1ci\u00f3 \u00e9veiben, 1548-ban Zigerius Imre alap\u00edtott protest\u00e1ns iskol\u00e1t Toln\u00e1n.Zigerius nem \u00e9rt el \u00e1tt\u00f6r\u00e9sszer\u0171 eredm\u00e9nyeket. Szegedi Kis Istv\u00e1n ut\u00f3da, T\u00fari P\u00e1l m\u00e1r jelent\u0151s eredm\u00e9nyekr\u0151l sz\u00e1molhatott be. A tolnai rektorok alkalmasak voltak arra, hogy nagy kedvet gerjesszenek a tanul\u00e1sra, \u00e9s hogy tanul\u00f3ikba pl\u00e1nt\u00e1lj\u00e1k a k\u00f6teless\u00e9g- \u00e9s hivat\u00e1studatot. A tolnai oktat\u00e1s t\u00fal\u00e9lte a t\u00f6rt\u00e9nelem legnagyobb viharait is. A R\u00e1k\u00f3czi szabads\u00e1gharc buk\u00e1sa ut\u00e1n csend borult az eg\u00e9sz orsz\u00e1gra, Tolna mez\u0151v\u00e1ros elpusztult. A konszolid\u00e1ci\u00f3 id\u0151szak\u00e1ban, 1728-29-re a v\u00e1ros ism\u00e9t megtelt emberekkel, \u00e9lettel. Toln\u00e1n ebben az id\u0151szakban egy szer\u00e9ny, de m\u0171k\u00f6d\u0151 iskola l\u00e9tezett.<\/p>\n A tolnai oktat\u00e1s\u00fcgyt\u00f6rt\u00e9nek l\u00e9nyeges mozzanata, hogy 1771-ben Toln\u00e1n egy r\u00f3mai katolikus felekezeti n\u00e9piskol\u00e1t t\u00fcntettek fel.<\/p>\n A reformkor \u00e9vtizedeiben az egyik fontos \u00e1llom\u00e1sa az iskola t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek Scitovszky J\u00e1nos p\u00e9csi p\u00fcsp\u00f6k visitaci\u00f3ja. Kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re az iskolamester \u00e9s k\u00e9t seg\u00e9dje mell\u00e9 felvettek egy m\u00e1sodik k\u00e1pl\u00e1nt, akinek feladata a fels\u0151 tagozat tan\u00edt\u00e1sa lett. A tan\u00edt\u00f3k sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9s\u00e9vel lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt egy k\u00fcl\u00f6n l\u00e1nyoszt\u00e1ly l\u00e9trehoz\u00e1sa, s ezzel Tolna teljes\u00edtette az \u00fan. nemzeti elemi iskol\u00e1val szemben t\u00e1masztott k\u00f6vetelm\u00e9nyeket. Jelent\u0151s\u00e9ge abban \u00e1llt, hogy csak ez az iskolat\u00edpus tette lehet\u0151v\u00e9 a gimn\u00e1ziumi vagy re\u00e1liskolai tov\u00e1bbtanul\u00e1st.<\/p>\n Az oktat\u00e1s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei ekkor m\u00e9g nem javultak, a tan\u00edt\u00e1s tov\u00e1bbra is a r\u00e9gi, alacsony \u00e9p\u00fcletben folyt, amelyben a 900 tanul\u00f3t m\u00e1r nem lehetett megfelel\u0151en elhelyezni. A r\u00e9gi iskola b\u0151v\u00edt\u00e9se helyett \u00faj iskola \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t kezdem\u00e9nyezt\u00e9k. 1856-ban k\u00e9sz\u00fclt el az \u00faj n\u00e9gy tantermes iskola, k\u00e9t h\u00e1zzal od\u00e9bb az egy tantermes l\u00e1nyiskola.<\/p>\n A kiegyez\u00e9s nemzed\u00e9k\u00e9nek egyik legkiemelked\u0151bb t\u00f6rv\u00e9nyalkot\u00e1sa az 1868-as t\u00f6rv\u00e9ny, amely 6-12, ism\u00e9tl\u0151 iskol\u00e1ban 15 \u00e9ves korig \u00edrt el\u0151 tank\u00f6telezetts\u00e9get, amit a n\u00e9piskolai h\u00e1l\u00f3zat keretei k\u00f6z\u00f6tt k\u00edv\u00e1nt megval\u00f3s\u00edtani. E h\u00e1l\u00f3zat alapj\u00e1t k\u00e9pezt\u00e9k a felekezeti iskol\u00e1k, melyek ez id\u00e1ig is az alapfok\u00fa oktat\u00e1s sz\u00ednter\u00e9t alkott\u00e1k. Az oktat\u00e1s Toln\u00e1n is k\u00e9t felekezeti iskol\u00e1ban folyt.<\/p>\n Az 1870-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n m\u00e1r vil\u00e1gosan kirajzol\u00f3dott, hogy a t\u00f6rv\u00e9ny \u00e1ltal el\u0151\u00edrt oszt\u00e1lyl\u00e9tsz\u00e1mok kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz Toln\u00e1n m\u00e9g legal\u00e1bb h\u00e1rom \u00faj oszt\u00e1ly fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra lenne sz\u00fcks\u00e9g. Anyagi megfontol\u00e1sb\u00f3l azonban csak ez \u00faj oszt\u00e1lyt l\u00e9tes\u00edtettek \u00fagy, hogy a l\u00e1nyiskola nagyterm\u00e9t v\u00e1lasztott\u00e1k kett\u00e9. A helysz\u0171ke \u00edgy \u00e1lland\u00f3sult a tolnai oktat\u00e1sban, melyre megold\u00e1st csak a k\u00f6zs\u00e9gi iskola meg\u00e9p\u00edt\u00e9se ny\u00fajtott. 1897-ben k\u00e9t tanterem l\u00e9tes\u00fclt, ami k\u00e9s\u0151bb tov\u00e1bb b\u0151v\u00fclt. 1910-ben k\u00e9sz\u00fclt el az \u00f6t\u00f6dik tanterem. A k\u00f6zs\u00e9gi iskola felmer\u00fcl\u0151 k\u00f6lts\u00e9geit r\u00e9szben az \u00e1llam, r\u00e9szben a k\u00f6zs\u00e9g fedezte.<\/p>\n A tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g buk\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en gyakorlatilag a dualizmus id\u0151szak\u00e1ban kialakult iskolarendszer vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1sa t\u00f6rt\u00e9nt meg. Az 1921. december 21-i rendelkez\u00e9s el\u0151\u00edrta a 6-14 \u00e9vesek tank\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9t \u00e9s a hat elemi elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9t, valamint a tov\u00e1bb nem tanul\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra a h\u00e1rom \u00e9ves gazdas\u00e1gi tov\u00e1bbk\u00e9pz\u0151 iskola m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9t. Napirendre ker\u00fclt a n\u00e9poktat\u00e1s eg\u00e9sze, illetve a polg\u00e1ri \u00e9s k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1k reformja.<\/p>\n Toln\u00e1n k\u00e9t elemi n\u00e9piskola, k\u00e9t ism\u00e9tl\u0151, egy iparos \u00e9s keresked\u0151 tanonc- k\u00e9pz\u0151 biztos\u00edtotta a gyermekek oktat\u00e1s\u00e1t, valamint az 1925. \u00e9vt\u0151l m\u0171k\u00f6d\u0151 polg\u00e1ri iskola.<\/p>\n A k\u00f6zs\u00e9g v\u00e1llalta a 4-4 oszt\u00e1lyos fi\u00fa- \u00e9s le\u00e1nyiskola r\u00e9sz\u00e9re az ideiglenes elhelyez\u00e9se biztos\u00edt\u00e1s\u00e1t. A k\u00f6zs\u00e9g ingyenes iskolai c\u00e9lra megkapta a Selyemteny\u00e9szeti Fel\u00fcgyel\u0151s\u00e9gt\u0151l a selyemfonodai munk\u00e1sn\u0151otthon emeleti helyis\u00e9geit.<\/p>\n Az egym\u00e1st v\u00e1lt\u00f3 igazgat\u00f3k nem tudt\u00e1k megoldani a polg\u00e1ri iskola v\u00e9gleges elhelyez\u00e9s\u00e9t, ez\u00e9rt ideiglenes megold\u00e1sk\u00e9nt a k\u00f6zs\u00e9g el\u0151sz\u00f6r \u00f6t \u00e9vre kib\u00e9relte Braun S\u00e1ndorn\u00e9 lak\u00e1s\u00e1t, majd 1931-ben Felber Alajosn\u00e9 10.000 peng\u0151s k\u00f6lcs\u00f6n\u00e9b\u0151l megv\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k a r\u00f3mai katolikus fi\u00faiskola haszn\u00e1laton k\u00edv\u00fcli \u00e9p\u00fclet\u00e9t, amit 1933 szeptember\u00e9re polg\u00e1ri iskola c\u00e9lj\u00e1ra alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t.<\/p>\n Toln\u00e1n 1945-ben \u00e1llami elemi iskola 318 tanul\u00f3val, katolikus elemi iskola 470 tanul\u00f3val \u00e9s polg\u00e1ri iskola m\u0171k\u00f6d\u00f6tt 226 tanul\u00f3val.<\/p>\n 1946 \u0151sz\u00e9n az \u00e1llami elemi n\u00e9piskol\u00e1b\u00f3l, valamint a polg\u00e1ri fi\u00fa- le\u00e1nyiskola I-II. oszt\u00e1ly\u00e1b\u00f3l k\u00e9t koeduk\u00e1lt \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1t az I. sz. , illetve a II. sz.(ma Sz\u00e9chenyi \u00e9s Wosinsky iskola) hoztak l\u00e9tre, amibe az \u00e1llamos\u00edt\u00e1s ut\u00e1n a katolikus iskola is beolvadt.<\/p>\n K\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeikben az \u00f6tvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9ig l\u00e9nyeges v\u00e1ltoz\u00e1s nem t\u00f6rt\u00e9nt, nagyobb beruh\u00e1z\u00e1sokra nem ker\u00fclt sor, fel\u00faj\u00edt\u00e1sokat, karbantart\u00e1sokat sem igen v\u00e9geztek.<\/p>\n Hossz\u00fa ideig neh\u00e9zs\u00e9get okozott az \u00e1lland\u00f3 napk\u00f6zi hi\u00e1nya, melyet az \u00e9vtized v\u00e9g\u00e9ig nem tudtak megoldani, els\u0151sorban a l\u00e9tsz\u00e1m \u00e9s az ig\u00e9nyek emelked\u00e9se miatt. A konyha az I. sz\u00e1m\u00fa (Sz\u00e9chenyi) Iskol\u00e1ban volt, ahol 180-200 gyermek \u00e9tkezhetett, de m\u00e9g legal\u00e1bb 80-90 ig\u00e9nymaradt kiel\u00e9g\u00edtetlen\u00fcl.<\/p>\n Az I. sz\u00e1m\u00fa Iskola a 60-80-as \u00e9vekben megfelelt a t\u00e1rsadalom elv\u00e1r\u00e1sainak a sz\u00fcl\u0151k egyre n\u00f6vekv\u0151 ig\u00e9nyeinek.<\/p>\n Az 1990-es \u00e9vek elej\u00e9re az I. sz\u00e1m\u00fa \u00c1ltal\u00e1nos Iskola a v\u00e1ros legkedveltebb iskol\u00e1j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, melynek \u00e9kes bizony\u00edt\u00e9ka a leend\u0151 els\u0151 oszt\u00e1lyosok t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s t\u00faljelentkez\u00e9se.<\/p>\n Iskol\u00e1nk 1997-ben vette fel gr\u00f3f Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n nev\u00e9t, jogel\u0151dje az I. sz\u00e1m\u00fa \u00c1ltal\u00e1nos Iskola volt. Pedag\u00f3giai programunkba kiemelked\u0151 szerepet kapott az idegen nyelv, az informatika, tov\u00e1bb\u00e1 a zene \u00e9s a t\u00e1nc oktat\u00e1sa.<\/p>\n Nagy hangs\u00falyt fektett\u00fcnk a tehets\u00e9ggondoz\u00e1sra, illetve a h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 gyermekek felz\u00e1rk\u00f3ztat\u00e1s\u00e1ra. Az \u00f3voda \u00e9s az iskola k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6nnyebb \u00e1tmenet \u00e9rdek\u00e9ben hoztuk l\u00e9tre a 0. oszt\u00e1lyt. C\u00e9lja az \u00e9p \u00e9rtelm\u0171, az \u00f3vod\u00e1b\u00f3l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fok\u00fa r\u00e9szk\u00e9pess\u00e9g-, vagy viselked\u00e9szavarral \u00e9rkez\u0151 iskola \u00e9retlen gyermekek t\u00f6r\u00e9smentes, kudarc n\u00e9lk\u00fcli iskolakezd\u00e9s\u00e9nek biztos\u00edt\u00e1sa. Orsz\u00e1gos h\u00edr\u0171, b\u00e1zisoszt\u00e1ly volt ez, melyet Tolnai Modellk\u00e9nt ismerhettek meg a pedag\u00f3gusok.<\/p>\n 1999-ben egy k\u00e9pvisel\u0151test\u00fcleti d\u00f6nt\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben olyan hat\u00e1rozat sz\u00fcletett, mely szerint az 1999\/2000-es tan\u00e9vben a Sz\u00e9chenyi Iskola nem ind\u00edthat 0. oszt\u00e1lyt. A d\u00f6nt\u00e9st takar\u00e9koss\u00e1gi okokra hivatkozva indokolt\u00e1k.<\/p>\n N\u00e9met nemzetis\u00e9gi nyelvet oktat\u00f3 iskola vagyunk, de a gyerekeknek lehet\u0151s\u00e9g\u00fck van az angol nyelv tanul\u00e1s\u00e1ra is. K\u00fclf\u00f6ldi kapcsolataink testv\u00e9rv\u00e1rosainkkal (Stutensee, Bodegraven) igen gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6z\u0151ek.<\/p>\n Az 1999\/2000-es tan\u00e9vben l\u00e9trehoztuk az Eu tantermet, az Eur\u00f3pai Uni\u00f3hoz val\u00f3 csatlakoz\u00e1s jegy\u00e9ben.<\/p>\n A rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n az egyh\u00e1z visszakapta az \u00fan.”emeletes \u00e9p\u00fcletet” ahol eddig kb. 250 di\u00e1k tanult, mint I. sz\u00e1m\u00fa, illetve Sz\u00e9chenyi iskol\u00e1ban. Mivel a 90-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n m\u00e9g elf\u00e9rtek az egyh\u00e1zi oszt\u00e1lyok egy kisebb \u00e9p\u00fcletben, ez\u00e9rt egy ingatlan cserehaszn\u00e1lati meg\u00e1llapod\u00e1s szerint a volt polg\u00e1ri iskola \u00e9p\u00fclet\u00e9ben folyt az egyh\u00e1zi tagozatosok oktat\u00e1sa, m\u00edg a Sz\u00e9chenyi Iskola (akkor m\u00e9g I. sz. Iskola) haszn\u00e1lhatta a magas tanul\u00f3l\u00e9tsz\u00e1m miatt az emeletes \u00e9p\u00fcletet. Ez a meg\u00e1llapod\u00e1s 2001-i sz\u00f3lt, de a p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g 1999 janu\u00e1rj\u00e1ban jelezte, hogy az 1999\/2000-es tan\u00e9vt\u0151l ig\u00e9nyt tart a saj\u00e1t \u00e9p\u00fclet\u00e9re. A Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n \u00c1ltal\u00e1nos Iskola 1999. j\u00fanius 30-val kik\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt az emeletes \u00e9p\u00fcletb\u0151l.<\/p>\n Az\u00f3ta h\u00e1rom \u00e9p\u00fcletben folyik a tan\u00edt\u00e1s, kev\u00e9s a hely, kicsi az udvar; \u00e9s m\u00e9g folytathatn\u00e1nk a sort. M\u00e9gis mindezek ellen\u00e9re oktat\u00e1sunk \u00e9s nevel\u00e9s\u00fcnk csak a min\u0151s\u00e9 szintj\u00e9n mozoghat, a di\u00e1k, a sz\u00fcl\u0151 \u00e9s hivat\u00e1sunk tisztelete a legfontosabb.<\/p>\n A helyi oktat\u00e1s\u00fcgy t\u00f6bb \u00e9vsz\u00e1zados m\u00faltj\u00e1t tekintve meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy a v\u00e1ros nagy szellemi hagyat\u00e9kokkal rendelkezik, sikerek \u00e9s kudarcok egyar\u00e1nt jellemzik az elm\u00falt id\u0151szakot.<\/p>\n Napjaink helyi oktat\u00e1spolitikai v\u00e1ltoz\u00e1sainak vesztese a Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n \u00c1ltal\u00e1nos Iskola lett. Amikor beindult az egyh\u00e1zi oktat\u00e1s bizonyoss\u00e1 v\u00e1lt, a p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g el\u0151bb- ut\u00f3bb visszak\u00e9ri a „sz\u00e9chenyisek” templommal szembeni emeletes \u00e9p\u00fclet\u00e9t. Az\u00f3ta megoldatlan a gyereksereg megfelel\u0151 elhelyez\u00e9se.<\/p>\n 1999. augusztus 1-t\u0151l megsz\u0171ntett\u00e9k a Sz\u00e9chenyi \u00e9s a m\u00f6zsi iskol\u00e1t mint \u00f6n\u00e1ll\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyt, \u00e9s b\u0151v\u00edtett\u00e9k a Wosinsky Iskola tev\u00e9kenys\u00e9gi k\u00f6r\u00e9t. Ez ut\u00f3bbi int\u00e9zm\u00e9nyb\u0151l hozt\u00e1k l\u00e9tre az \u00c1ltal\u00e1nos Nevel\u00e9si K\u00f6zpontot, amelynek tagint\u00e9zm\u00e9nye a Sz\u00e9chenyi, a Wosinsky \u00e9s a m\u00f6zsi iskola, a Zeneiskola, a Kijel\u00f6lt \u00c1ltal\u00e1nos Iskola, valamint az \u00f3vod\u00e1k.<\/p>\n Iskol\u00e1nk szakmai auton\u00f3mi\u00e1ja nem s\u00e9r\u00fclt, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 arculata tov\u00e1bbra is megmaradt. Hiszen a gyermeknek meg kell kapnia mindazt, amit meg\u00e9rdemel, biztos\u00edtani kell sz\u00e1mra a megfelel\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket, melyben kibontakozhat.<\/p>\n 2007\/2008-as tan\u00e9vt\u0151l iskol\u00e1nk a Wosinsky M\u00f3r Oktat\u00e1si Int\u00e9zm\u00e9ny Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n Iskolai Telephelye lett.<\/p>\n Iskol\u00e1nk \u00e9p\u00fclete el\u0151tt \u00e1ll Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n mellszobra, rajta egy kis r\u00e9zt\u00e1bl\u00e1n a k\u00f6vetkez\u0151 id\u00e9zet olvashat\u00f3:<\/p>\n „Kim\u0171velt emberf\u0151k sokas\u00e1ga a nemzet igaz hatalma.”<\/em><\/p>\n Tudjuk, hogy a „Legnagyobb magyar” gondolat\u00e1nak \u00f6r\u00f6k \u00e9rv\u00e9ny\u0171s\u00e9ge s a megval\u00f3s\u00edt\u00e1s felel\u0151ss\u00e9ge els\u0151sorban rajtunk, pedag\u00f3gusokon m\u00falik, legyenek b\u00e1rmilyenek a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek.<\/p>\n <\/p>\n Gr\u00f3f Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n B\u00e9csben sz\u00fcletett 1791. szeptember 21-\u00e9n. Gyermek\u00e9veit Cenken t\u00f6lt\u00f6tte. Nevel\u00f5je 1801-t\u00f5l Liebenberg J\u00e1nos. Istv\u00e1n gimn\u00e1ziumi tanul\u00e1nyait otthon, mag\u00e1ntanul\u00f3k\u00e9nt v\u00e9gezte; Liebenberg mellett h\u00e1zitan\u00e1rk\u00e9nt legkiv\u00e1l\u00f3bbja a piarista R\u00e9vai Mikl\u00f3s volt. Vizsg\u00e1it a pesti Piarista Gimn\u00e1ziumban, a soproni Benc\u00e9s Gimn\u00e1ziumban \u00e9s a szombathelyi L\u00edceumban tette le, \u00e1ltal\u00e1ban kit\u00fbn\u00f5 eredm\u00e9nnyel. 1808-ban kapta meg z\u00e1r\u00f3bizony\u00edtv\u00e1ny\u00e1t Szombathelyen szint\u00e9n kit\u00fbn\u00f5 min\u00f5s\u00edt\u00e9ssel, \u00e9s ezzel befejezte k\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyait.<\/p>\n <\/p>\n Gr\u00f3f Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n A Sz\u00e9chenyi csal\u00e1d sz\u00e1rmaz\u00e1si helye a N\u00f3gr\u00e1d v\u00e1rmegyei Als\u00f3sz\u00e9cs\u00e9nyke. Soraikb\u00f3l h\u00edres f\u00f5papok, \u00e1llamf\u00e9rfiak \u00e9s katon\u00e1k ker\u00fcltek ki. Az \u00f5 \u00e9rdemeik\u00e9rt kaptak nemess\u00e9get, majd k\u00e9s\u00f5bb gr\u00f3fi c\u00edmet.<\/p>\n Sz\u00fclei Istv\u00e1n vall\u00e1sos neveltet\u00e9se mellett nyelvtanul\u00e1s\u00e1ra is nagy gondot ford\u00edtottak. Az akkori tudom\u00e9nyos \u00e9s k\u00f6z\u00e9leti nyelv, a latin mellett megtanult n\u00e9met\u00fcl, franci\u00e1ul, angolul \u00e9s olaszul. A csal\u00e1dban a n\u00e9met volt a t\u00e1rsalg\u00e1si \u00e9s levelez\u00e9si nyelv, k\u00e9s\u00f5bb napj\u00f3j\u00e1t is n\u00e9met\u00fcl vezette.<\/p>\n Gyermek- \u00e9s tanul\u00f3\u00e9veinek nagy r\u00e9sz\u00e9t egy\u00fctt t\u00f6lt\u00f6tte P\u00e1l b\u00e1tyj\u00e1val.<\/p>\n Szint\u00e9n P\u00e1l b\u00e1tyj\u00e1val egy\u00fctt be\u00e1llt katon\u00e1nak az I. Nap\u00f3leon francia cs\u00e1sz\u00e1r hadai ellen \u00e1ll\u00edtott nemesi f\u00f6lkel\u00f5 sereghez 1809-ben. Legid\u00f5sebb b\u00e1tyjuk, Lajos is itt volt a soproni lovassz\u00e1zad kapit\u00e1nya. A nemesi felkel\u00e9s feloszlat\u00e1sa ut\u00e1n b\u00e1tyjai leszereltek, Istv\u00e1n tov\u00e1bbra is a hadsereg k\u00f6tel\u00e9k\u00e9ben maradt. Katon\u00e1skod\u00e1sa 1826-ig tartott. B\u00e1r a katonai p\u00e1ly\u00e1n sikerrel szerepelt, t\u00f6bb \u00edzben kit\u00fcntett\u00e9k, m\u00e9gis \u00fagy \u00e9rezte, hogy ez nem el\u00e9gg\u00e9 m\u00e9lt\u00f3 hozz\u00e1, egyhang\u00fa, \u00fcres. Ez\u00e9rt t\u00f6bb \u00edzben k\u00e9rt szabads\u00e1got \u00e9s ez id\u00f5 alatt utaz\u00e1sokat tett.<\/p>\n 1814 j\u00falius\u00e1ban elhat\u00e1rozta, hogy minden \u00e9lm\u00e9nyt, j\u00f3t-rosszat f\u00f6ljegyez. „NAPL\u00d3”-j\u00e1t p\u00e1ratlan k\u00f6vetkezetess\u00e9ggel 46 \u00e9ven \u00e1t, 1860. \u00e1prilis 1-ig \u00e1llhatatosan vezette.<\/p>\n \u00c9desapja 1815-ben \u00e1tadta Istv\u00e1nnak a cenki uradalmat \u00e9s kast\u00e9lyt. Az ifj\u00fa f\u00f6ldes\u00far ugyanebben az \u00e9vben Angli\u00e1ba utazott, megismerkedett t\u00f6bb gy\u00e1rossal \u00e9s m\u00e9rn\u00f6kkel, valamint megalapozta a l\u00f3teny\u00e9szt\u00e9sre vonatkoz\u00f3 ismereteit. A k\u00f6vetkez\u00f5 \u00e9vben m\u00e1r 21 lovat v\u00e1s\u00e1rolt Angli\u00e1ban, hazahozta \u00f5ket, \u00e9s mell\u00e9j\u00fck angol m\u00e9nesmestert alkalmazott. Ekkor kezdett foglalkozni a l\u00f3teny\u00e9szt\u00e9ssel. Ebben az \u00e9vben, 1816-ban f\u00f5leg B\u00e9csben \u00e9lt, ritk\u00e1bban Cenken, de B\u00e9csb\u00f5l r\u00e9szletes utas\u00edt\u00e1sokat k\u00fcld\u00f6tt a cenki kast\u00e9ly lak\u00e1lyoss\u00e1 t\u00e9tel\u00e9re.<\/p>\n \u00c9desanyja sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1ra, 1817. m\u00e1jus 1-re magyar nyelven verset \u00edrt aj\u00e1nd\u00e9kul, amely \u00edgy kezd\u00f5dik:<\/p>\n „Ha mindazt, mit sz\u00edvem \u00e9rez, tollammal le\u00edrhatn\u00e1m, 1818-19-ben egy \u00e9vig j\u00e1rta It\u00e1li\u00e1t \u00e9s G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1got, elb\u00fbv\u00f6lve az antik m\u00fbv\u00e9szet kincseit\u00f5l \u00e9s m\u00fbvelts\u00e9g\u00e9t gyarap\u00edtotta irodalmukkal. K\u00f6zben maga is megkezdte irodalmi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t: egy b\u00e9csi foly\u00f3iratban jelent meg cikksorozata a h\u00e1taslovak teny\u00e9szt\u00e9s\u00e9r\u00f5l.<\/p>\n 1820. december 13-\u00e1n meghalt \u00e9desapja, Sz\u00e9chenyi Ferenc. Ezt k\u00f6vet\u00f5en a h\u00e1rom fi\u00fatestv\u00e9r k\u00f6z\u00f6tt felosztott\u00e1k a csal\u00e1d birtokait. M\u00e1r ezt megel\u00f5z\u00f5en „1814-ben Sz\u00e9chenyi Ferenc h\u00e1rom hitbizom\u00e1nyt l\u00e9tes\u00edtett Horp\u00e1cs, Iv\u00e1n \u00e9s P\u00f6l\u00f6ske sz\u00e9khellyel. H\u00e1rom fia k\u00f6z\u00fcl a sorsh\u00faz\u00e1s Lajosnak juttatta Horp\u00e1csot, P\u00e1lnak Iv\u00e1nt, s Istv\u00e1nnak P\u00f6l\u00f6sk\u00e9t. Ugyanakkor Sopron megyei birtokait is felosztotta fiai k\u00f6zt: …Istv\u00e1nnak jutott Nagy- \u00e9s Kiscenk, Fert\u00f5boz, Fert\u00f5homok, Hegyk\u00f5 \u00e9s Hidegs\u00e9g. (1873-ban Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n B\u00e9la fia hat\u00f3s\u00e1gihozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1ssal a p\u00f6l\u00f6skei ingatlanok helyett a nagycenki uradalmat tette hitbizom\u00e1nny\u00e1, hogy a csal\u00e1d s\u00edrboltja soha ne ker\u00fclhessen idegen k\u00e9zre.)”<\/p>\n Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n 1821-ben ismerkedett meg Wessel\u00e9nyi Mikl\u00f3s b\u00e1r\u00f3val. Ez alkalommal erd\u00e9lyi k\u00f6rutat tett: c\u00e9lja f\u00f5leg az erd\u00e9lyi m\u00e9nesek megtekint\u00e9se volt. Ki is dolgozta a l\u00f3versenyszab\u00e1lyzatot, amelyet Debrecenben nyomtattak ki. Az erd\u00e9lyi k\u00f6r\u00fat befejez\u00e9sek\u00e9nt b\u00e1r\u00f3 Wessel\u00e9nyi Mikl\u00f3s vend\u00e9ge Zsib\u00f3n; bar\u00e1ts\u00e1guk ekkor m\u00e9ly\u00fclt el. Wessel\u00e9nyivel egy\u00fctt ment \u00fajabb tanulm\u00e1ny\u00fatj\u00e1ra P\u00e1rizsba \u00e9s Londonba, els\u00f5sorban l\u00f3v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s v\u00e9gett. Hazat\u00e9rve I. Ferenc cs\u00e1sz\u00e1rt\u00f3l ism\u00e9telten k\u00e9rte a l\u00f3verseny enged\u00e9lyez\u00e9s\u00e9t az Osztr\u00e1k Birodalomban.<\/p>\n 1824. janu\u00e1r 20-\u00e1n meghalt \u00e9desanyja, Festetich Julianna gr\u00f3fn\u00f5.<\/p>\n 1825 elej\u00e9n \u00fajabb franciaorsz\u00e1gi k\u00f6rutat tesz, onnan \u00e9rkezett szeptember 12-\u00e9n a pozsonyi orsz\u00e1ggy\u00fbl\u00e9sre. Mint a gr\u00f3fi csal\u00e1d nagykor\u00fa, saj\u00e1t f\u00f6ldbirtokkal rendelkez\u00f5 tagja, megh\u00edv\u00e1st kapott a f\u00f5rendeket \u00e9s az egyh\u00e1zf\u00f5ket t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u00f5 fels\u00f5t\u00e1bla \u00fcl\u00e9seire. Okt\u00f3ber 12-\u00e9n els\u00f5 alkalommal sz\u00f3lalt fel az alkotm\u00e1nyos s\u00e9relmekkel foglalkoz\u00f3 \u00fcl\u00e9sen; besz\u00e9d\u00e9t katonaruh\u00e1ban \u00e9s magyarul mondta el; megt\u00f6rve ezzel a latinul sz\u00f3l\u00e1s szok\u00e1s\u00e1t; nagy felh\u00e1borod\u00e1st keltett, de t\u00f6bb fiatal m\u00e1gn\u00e1s k\u00f6vette p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n November 3.: Fels\u00f5b\u00fcki Nagy P\u00e1l, Sz\u00e9chenyi bar\u00e1tja, Sopron megye k\u00f6vete felsz\u00f3lal\u00e1s\u00e1ban b\u00edr\u00e1lta a f\u00f5rang\u00faakat, hogy nem t\u00e1mogatj\u00e1k a nemzeti nyelv \u00fcgy\u00e9t. Ezt k\u00f6vet\u00f5en Sz\u00e9chenyi sz\u00f3lalt fel – ism\u00e9t magyarul -, s a nemzeti szellem \u00e9s nyelv felvir\u00e1goztat\u00e1s\u00e1ra, „egy nemzeti tudom\u00e1nyos int\u00e9zet” alap\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00f6sszes birtokainak egy\u00e9vi j\u00f6vedelm\u00e9t aj\u00e1nlotta fel.<\/p>\n Ett\u00f5l kezdve folyamatosan munk\u00e1lkodott azokon a terveken, amelyeket fontosnak tartott az orsz\u00e1g felemelked\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. Rendszeresen r\u00e9szt vett az orsz\u00e1ggy\u00fbl\u00e9s munk\u00e1j\u00e1ban, szervezte a pesti kaszin\u00f3 megalakul\u00e1s\u00e1t, tov\u00e1bbra is foglalkozott a Tud\u00f3s T\u00e1rsas\u00e1g \u00fcgy\u00e9vel, elkezdte a szederf\u00e1knak a cenki birtokon val\u00f3 meghonos\u00edt\u00e1s\u00e1t, r\u00f3kavad\u00e1szatot szervezett itt, megrendezte az els\u00f5 pozsonyi l\u00f3versenyt, sz\u00f3val elindult a k\u00f6z\u00e9leti munk\u00e1lkod\u00e1s \u00fatj\u00e1n, amely ett\u00f5l kezdve eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9t jellemzi. C\u00e9ltudatosan mindig meghat\u00e1rozta mag\u00e1nak a legk\u00f6zelebbi teend\u00f5ket: meg kellett ismernie az orsz\u00e1got \u00e9s n\u00e9peit, meg kellett tanulnia a jogot \u00e9s sz\u00e1mos gyakorlati tennival\u00f3 v\u00e1rta.<\/p>\n 1826. febru\u00e1r 15-\u00e9n lemondott tiszti rangj\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n Terveinek egy r\u00e9sze megval\u00f3sult: Ebben az id\u00f5szakban Sz\u00e9chenyi kezdem\u00e9nyezte, hogy terjedjen el az udvarias megsz\u00f3l\u00edt\u00e1sra az\u00f3ta is haszn\u00e1lt „\u00d6n” sz\u00f3. (Ezt els\u00f5k\u00e9nt R\u00e9vai Mikl\u00f3s haszn\u00e1lta; Sz\u00e9chenyi t\u00f5le hallotta.)<\/p>\n Az 1820-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n t\u00f6bbsz\u00f6r tart\u00f3zkodott Cenken, utazgatott, kisebb \u00edr\u00e1sok ker\u00fcltek ki toll\u00e1b\u00f3l, a cenki birtokon ellen\u00f5rizte a juhteny\u00e9szt\u00e9st, szederfa\u00fcltetv\u00e9ny\u00e9t b\u00f5v\u00edtette, tanulm\u00e1nyozta a magyar jogot; k\u00f6zben Pest v\u00e1ros polg\u00e1ra lett a pestiek felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re (Pesten lak\u00e1st b\u00e9relt) \u00e9s nem utols\u00f3sorban belekezdett a nagy m\u00fbbe: a „HITEL”-be, amely 1830. janu\u00e1r 31-\u00e9n jelent meg. Ebben t\u00e1madta a magyar birtokrendszert, az \u00f5sis\u00e9get, amelyn\u00e9l fogva a f\u00f6ldbirtokot nem lehetett eladni. Ez\u00e9rt nem volt a birtokosoknak hitel\u00fck \u00e9s \u00edgy nem tudt\u00e1k beruh\u00e1z\u00e1sokkal gazdas\u00e1gukat gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6z\u00f5bb\u00e9 tenni. Sc\u00e9chenyi k\u00edv\u00e1natosnak tartotta a hitelviszonyok megjav\u00edt\u00e1s\u00e1t az orsz\u00e1gban. Kit\u00e9rt a jobb\u00e1gy \u00e9s a f\u00f6ldes\u00far viszony\u00e1ra is, felveti a robot \u00e9s a term\u00e9nyszolg\u00e1ltat\u00e1s megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n A „HITEL”-nek \u00f3ri\u00e1si hat\u00e1sa volt. A halad\u00f3bbak, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a fiatalabb nemzed\u00e9k mag\u00e1\u00e9v\u00e1 tette Sz\u00e9chenyi n\u00e9zeteit. A konzervat\u00edvok, az arisztokrat\u00e1k nagy r\u00e9sze elfordult Sz\u00e9chenyit\u00f5l, hiszen az \u00f5 elveiket t\u00e1madta meg a k\u00f6nyv. Egyik vez\u00e9r\u00fck gr\u00f3f Dessewffy J\u00f3zsef „A Hitel c\u00edm\u00fb munka taglalatja” c\u00edmmel b\u00edr\u00e1latot \u00edrt a m\u00fbr\u00f5l.<\/p>\n 1831. j\u00falius 9-\u00e9n megjelent Sz\u00e9chenyi „VIL\u00c1G” c\u00edm\u00fb m\u00fbve. M\u00e9g vil\u00e1gosabban kifejezte a nemzeti \u00e1talakul\u00e1s \u00fatj\u00e1t \u00e9s teend\u00f5it. A m\u00fb r\u00e9szletes c\u00edme is ez: „Vil\u00e1g, vagyis felvil\u00e1gos\u00edt\u00f3 t\u00f6red\u00e9kek n\u00e9mi hiba s el\u00f5\u00edt\u00e9let eligaz\u00edt\u00e1s\u00e1ra”.<\/p>\n E k\u00e9t m\u00fbv\u00e9vel \u00e9s eszm\u00e9ivel t\u00e1bort teremtett Sz\u00e9chenyi: a halad\u00f3k z\u00e1szlaj\u00e1n az \u00f5 neve volt fel\u00edrva, a reformmozgalom az \u00f5 k\u00e9t \u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l vette t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k\u00e1t.<\/p>\n 1831. j\u00falius 12-\u00e9n Cenkre utazott. Tombolt a koleraj\u00e1rv\u00e1ny. Itt \u00edrta meg \u00e9s kinyomtatta „Kedves jobb\u00e1gyaim…” kezdet\u00fb r\u00f6plapj\u00e1t, level\u00e9t, amely a koleraj\u00e1rv\u00e1ny idej\u00e9re adott hasznos eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi tan\u00e1csokat a cenki birtok paraszts\u00e1g\u00e1nak. Sopron v\u00e1rmegye a kolera elleni v\u00e9dekez\u00e9s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l kinevezett bizotts\u00e1g tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztotta Sz\u00e9chenyit. A ny\u00e1r folyam\u00e1n ebben a min\u00f5s\u00e9g\u00e9ben energikus tev\u00e9kenys\u00e9get fejtett ki.<\/p>\n M\u00e9g Cenken belekezdett egy \u00faj m\u00fb \u00edr\u00e1s\u00e1ba, c\u00edme Reformatio, ez kapta k\u00e9s\u00f5bb a „STADIUM” c\u00edmet.<\/p>\n K\u00f6zben foglalkoztatta a g\u00f5zhaj\u00f3z\u00e1s is, m\u00e1r az Al-Duna k\u00e9s\u00f5bbi szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ra gondolva. Mozgalmat ind\u00edtott a Pestet \u00e9s Bud\u00e1t \u00f6sszek\u00f6t\u00f5 \u00e1lland\u00f3 h\u00edd \u00e9p\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben, \u00e9s a megalakul\u00f3 budapesti H\u00eddegyes\u00fclet eln\u00f6ke lett.<\/p>\n Pest v\u00e1rmegye megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l a magyar nyelv terjeszt\u00e9se \u00fcgy\u00e9ben \u00edrta meg a „MAGYAR J\u00c1T\u00c9KSZ\u00cdNR\u00dcL” c\u00edm\u00fb m\u00fbv\u00e9t, amely 1832. \u00e1prilis 18-\u00e1n jelent meg.<\/p>\n Ezut\u00e1n ny\u00e1r v\u00e9g\u00e9n Londonba utazott gr\u00f3f Andr\u00e1ssy Gy\u00f6rgy t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban; vel\u00fck volt Andr\u00e1ssy titk\u00e1ra, Tasner Antal is – aki k\u00e9s\u00f5bb Sz\u00e9chenyi titk\u00e1ra \u00e9s bizalmas munkat\u00e1rsa lett. Angli\u00e1ban megtekintette a legh\u00edresebb l\u00e1nchidakat \u00e9s a birminghami g\u00f5zmalmot; \u00e9let\u00e9ben el\u00f5sz\u00f6r utazott vas\u00faton. Angol h\u00edd\u00e9p\u00edt\u00f5 m\u00e9rn\u00f6k\u00f6kkel t\u00e1rgyalt a pesti \u00e1lland\u00f3 h\u00edd fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek lehet\u00f5s\u00e9g\u00e9r\u00f5l, k\u00f6zt\u00fck Tierney Clark-kel is.<\/p>\n 1833 j\u00falius\u00e1ban elv\u00e1llalta az „Al-Duna szab\u00e1lyoz\u00e1sa kir. biztosa” posztot, \u00e9s ennek \u00e9rdek\u00e9ben beutazta az Al-Dun\u00e1t.<\/p>\n 1833. okt\u00f3ber v\u00e9g\u00e9n sok viszontags\u00e1g ut\u00e1n Lipcs\u00e9ben megjelent a „STADIUM”. A korm\u00e1nyzat nem engedte meg hazai kinyomtat\u00e1s\u00e1t, \u00e9s lefoglaltatta az orsz\u00e1gba \u00e9rkez\u00f5 p\u00e9ld\u00e1nyokat, mivel Sz\u00e9chenyi ebben fejtette ki legr\u00e9szletesebben reformeszm\u00e9it. A m\u00fb tov\u00e1bbra is tiltott maradt.<\/p>\n Sz\u00e9chenyi 1833-34-ben igen tev\u00e9keny volt; t\u00f6bbsz\u00f6r v\u00e9gigj\u00e1rta az al-dunai munkater\u00fcletet, Angli\u00e1ban \u00e9s P\u00e1rizsban j\u00e1rt a h\u00edd \u00e9s az Al-Duna szab\u00e1lyoz\u00e1sa \u00fcgy\u00e9ben, a pesti \u00e1lland\u00f3 sz\u00ednh\u00e1z \u00e9s \u00e1lland\u00f3 h\u00edd meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9r\u00f5l is t\u00f6bbsz\u00f6r t\u00e1rgyalt, ekkor fogalmazta meg, hogy mindenki sz\u00e1m\u00e1ra legyen \u00e1lland\u00f3 h\u00eddv\u00e1m. az \u00edr\u00e1st folytatta, „PESTI POR \u00c9S S\u00c1R” c\u00edmmel \u00faj m\u00fbvet kezdett el, de nem fejezte be. (Hal\u00e1la ut\u00e1n adt\u00e1k ki.) „HUNNIA” c\u00edmmel elkezdte a Stadium folytat\u00e1s\u00e1t, azonk\u00edv\u00fcl 1834 augusztus\u00e1t\u00f3l cikksorozata indult a T\u00e1rsalkod\u00f3ban: „N\u00c9H\u00c1NY SZ\u00d3 A DUNAHAJ\u00d3Z\u00c1S K\u00d6R\u00dcL” c\u00edmmel, ez eg\u00e9szen 1838-ig tartott.<\/p>\n 1835. febru\u00e1r 20-\u00e1n Sopron d\u00edszpolg\u00e1r\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k.<\/p>\n Ez \u00e9vben volt Wessel\u00e9nyi Mikl\u00f3s h\u00fbtlens\u00e9gi pere. Sz\u00e9chenyi, b\u00e1r ellenezte a k\u00f6znemess\u00e9gre t\u00e1maszkod\u00f3, az udvarral szembefordul\u00f3 politik\u00e1t, t\u00f6bb f\u00f3rumon is v\u00e9delm\u00e9be vette bar\u00e1tj\u00e1t, k\u00f6zbenj\u00e1rt \u00e9rdek\u00e9ben.<\/p>\n 1835. j\u00f3lius 11-\u00e9n a soproniak lev\u00e9lben kerest\u00e9k meg, hogy seg\u00edtsen nekik megszerezni egy r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gi alapon m\u00fbk\u00f6d\u00f5 g\u00f5zmalom fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra az enged\u00e9lyt. A Soproni G\u00f5zmalom T\u00e1rsas\u00e1g meg is alakul 1836 m\u00e1jus\u00e1ban, f\u00f5v\u00e9dn\u00f6ke Sz\u00e9chenyi lett \u00e9s a malom m\u00e9g ebben az \u00e9vben fel\u00e9p\u00fclt. Az int\u00e9zm\u00e9ny sajnos r\u00f6vid \u00e9let\u00fbnek bizonyult, de ennek nyom\u00e1n dolgozta ki Sz\u00e9chenyi a pesti malom terv\u00e9t.<\/p>\n 1836. febru\u00e1r 4-\u00e9n k\u00f6t\u00f6tt h\u00e1zass\u00e1got r\u00e9gi nagy szerelm\u00e9vel, a meg\u00f6zvegy\u00fclt Seilern Screscence gr\u00f3fn\u00f5vel Bud\u00e1n, a krisztinav\u00e1rosi templomban.<\/p>\n H\u00e1zass\u00e1gukb\u00f3l h\u00e1rom gyermek sz\u00fcletett: 1837. febru\u00e1r 3-\u00e1n B\u00e9la, 1839. december 14-\u00e9n \u00d6d\u00f6n \u00e9s 1844. janu\u00e1r 15-\u00e9n J\u00falia, \u00f5 azonban m\u00e1r janu\u00e1r 31-\u00e9n meghalt.<\/p>\n 1837-ben sok egy\u00e9b munk\u00e1lkod\u00e1sa mellett mez\u00f5gazdas\u00e1gi terveit is igyekezett megval\u00f3s\u00edtani: megalap\u00edtotta a „Magyar Borismertet\u00f5 T\u00e1rsas\u00e1got”; folytatta cenki birtok\u00e1nak megkezdett korszer\u00fbs\u00edt\u00e9s\u00e9t, bevezette a vet\u00e9sforg\u00f3 rendszer\u00e9t, gondot ford\u00edtott a takarm\u00e1nytermeszt\u00e9sre \u00e9s \u00edgy a belterjesebb \u00e1llatteny\u00e9szt\u00e9sre is; \u00e9s meg\u00edrta a „N\u00c9H\u00c1NY SZ\u00d3 A L\u00d3VERSENY K\u00d6R\u00dcL” c\u00edm\u00fb k\u00f6nyv\u00e9t, amely a k\u00f6vetkez\u00f5 \u00e9vben jelent meg.<\/p>\n Pest v\u00e1ros\u00e1t 1838. m\u00e1rcius 13-\u00e1n nagy \u00e1rv\u00edz s\u00fajtotta. Sz\u00e9chenyi csal\u00e1dj\u00e1t Cenkre k\u00fcldte \u00e9s els\u00f5k k\u00f6z\u00f6tt szerzett p\u00e9nzseg\u00e9lyt a romba d\u00f5lt v\u00e1rosnak.<\/p>\n 1840-ben a Magyar Gazdas\u00e1gi Egyes\u00fclet selyem- \u00e9s eperfateny\u00e9szt\u00f5 szakoszt\u00e1ly\u00e1nak eln\u00f6ke lett \u00e9s ugyanekkor r\u00e9szt vett a Pesti Hazai Els\u00f5 Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r Egyes\u00fcl\u00e9s megalap\u00edt\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n Kedves terve volt a Tisza szab\u00e1lyoz\u00e1sa is, hogy ez\u00e1ltal 150 n\u00e9gyzetm\u00e9rf\u00f6ldnyi mocsarat alak\u00edthassanak \u00e1t term\u00f5f\u00f6ldd\u00e9. Tekint\u00e9ly\u00e9vel \u00e9s f\u00e1radhatatlan ut\u00e1naj\u00e1r\u00e1s\u00e1val a korm\u00e1nyt\u00f3l p\u00e9nzt szerzett ehhez a munk\u00e1hoz.<\/p>\n Ez \u00e9v j\u00falius 13-\u00e1n Sopron megye k\u00f6zgy\u00fbl\u00e9s\u00e9n vett r\u00e9szt Sz\u00e9chenyi, itt eln\u00f6ke lett a Selyemteny\u00e9szt\u00e9si T\u00e1rsulatnak. Cenken tartotta alakul\u00f3 \u00fcl\u00e9s\u00e9t a Sopron-vasi Szederegylet ideiglenes v\u00e1lasztm\u00e1nya. Ehhez a tev\u00e9kenys\u00e9ghez kapcsol\u00f3dott m\u00fbve: a SELYEMR\u00dcL. Sopron k\u00f6rny\u00e9k\u00e9nek lakoss\u00e1g\u00e1t is buzd\u00edtotta a szederfa\u00fcltet\u00e9sre \u00e9s a selyemherny\u00f3-teny\u00e9szt\u00e9sre.<\/p>\n 1835-ben Sopron v\u00e1ros Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1nt d\u00edszpolg\u00e1rr\u00e1 v\u00e1lasztotta. A v\u00e1rossal val\u00f3 kapcsolata egy\u00e9bk\u00e9nt ezut\u00e1n m\u00e9ly\u00fclt el. T\u00f6bbet tart\u00f3zkodott itt, b\u00e1r Sopronban sem f\u00f6ldje, sem h\u00e1za nem volt, ezeket b\u00e1tyjai \u00f6r\u00f6k\u00f6lt\u00e9k, p\u00e9ld\u00e1ul a m\u00e9g most is \u00e1ll\u00f3 Sz\u00e9chenyi-palot\u00e1t.<\/p>\n Sopron megyei tev\u00e9kenys\u00e9ge kicsiben ugyanaz, mint orsz\u00e1gos v\u00edvm\u00e1nyai. Ezek: 1839-ben a Fert\u00f5 t\u00f3n Fert\u00f5boz k\u00f6zs\u00e9g ter\u00fclet\u00e9n f\u00fcrd\u00f5t l\u00e9tes\u00edtett a balatoni f\u00fcrd\u00f5z\u00e9s mint\u00e1j\u00e1ra, amely hamarosan k\u00f6zkedvelt lett a soproni polg\u00e1rok k\u00f6z\u00f6tt, de k\u00e9s\u00f5bb elhanyagolt\u00e1k, t\u00f6nkrement \u00e9s meg is sz\u00fbnt a Fert\u00f5 viz\u00e9nek visszah\u00faz\u00f3d\u00e1sa miatt.<\/p>\n Sz\u00e9chenyinek m\u00fbveiben kifejtett n\u00e9zetei \u00e9s azokhoz igazod\u00f3 gyakorlati munk\u00e1ja nagy elismer\u00e9st \u00e9s n\u00e9pszer\u00fbs\u00e9get szereztek itthon \u00e9s k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n. Ez\u00e9rt nevezte \u00f5t Kossuth Pest v\u00e1rmegye 1840. november 19-i k\u00f6zgy\u00fbl\u00e9s\u00e9n a „legnagyobb magyar”-nak. Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n vil\u00e1gosan l\u00e1tta, hogy honnan erednek az orsz\u00e1g bajai, \u00e9s a legf\u00f5bb gondot ezek orvosl\u00e1s\u00e1ra ford\u00edtotta. Azonban aggodalommal szeml\u00e9lt minden olyan l\u00e9p\u00e9st, amely a b\u00e9csi udvarral val\u00f3 \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9shez vezethetett.<\/p>\n Kossuth Lajos 1841-t\u00f5l szerkesztette a Pesti H\u00edrlapot, s ezzel nemcsak \u00faj korszakot nyitott a magyar h\u00edrlapirodalom t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, hanem r\u00f6vid id\u00f5 alatt szellemi vezet\u00f5je lett a forradalmi politikai mozgalomnak. \u00d5 val\u00f3s\u00edtotta meg Sz\u00e9chenyinek azt a terv\u00e9t, hogy Pest az orsz\u00e1g szellemi k\u00f6zpontja legyen, mert amint elind\u00edtotta a Pesti H\u00edrlapot, az eg\u00e9sz orsz\u00e1g innen kapta a politikai t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1st, amelyet Kossuth szelleme hatott \u00e1t. Ez ny\u00edlt ny\u00edlt fell\u00e9p\u00e9sre k\u00e9sztette Sz\u00e9chenyit Kossuth, illet\u00f5leg a radikaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1s ellen. 1841-ben jelent meg A KELET N\u00c9PE c\u00edm\u00fb m\u00fbve.<\/p>\n „… Egyenesen megmondom, miben hib\u00e1z a Pesti H\u00edrlap szerkeszt\u00f5je: Egyed\u00fcl abban, hogy a k\u00e9pzelet … fegyver\u00e9vel dolgozik \u00e9s nem hideg sz\u00e1mokkat, vagyis … : a sz\u00edvhez sz\u00f3l, ahelyett, hogy az \u00e9szhez sz\u00f3lna … A Kelet n\u00e9pe nagy vihart kavart, t\u00f6bb cikk \u00e9s r\u00f6pirat jelent meg r\u00e9szint Kossuth, r\u00e9szint Sz\u00e9chenyi v\u00e9delm\u00e9ben, valamint a kett\u00f5j\u00fck \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t k\u00f6zel\u00edteni k\u00edv\u00e1n\u00f3 \u00edr\u00e1sok, 1841. szeptember 2-\u00e1n pedig megjelent a Felelet gr\u00f3f Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1nnak Kossuth Lajost\u00f3l c\u00edm\u00fb munka. Sz\u00e9chenyi a politikai viharokb\u00f3l ism\u00e9t a gyakorlati teend\u00f5kh\u00f6z menek\u00fclt. 1844. \u00e1prilis 29-\u00e9n j\u00e1rt utolj\u00e1ra az Al-Dun\u00e1n. Ez volt kilencedik \u00fatja itt. Mivel p\u00e9nzt nem kapott, a mederszab\u00e1lyoz\u00e1si munk\u00e1latokat be kellett sz\u00fcntetnie.<\/p>\n Ugyancsak 1842-ben augusztus 24-\u00e9n helyezt\u00e9k el a L\u00e1nch\u00edd alapk\u00f6v\u00e9t; az \u00fcnneps\u00e9gen Sz\u00e9chenyi is r\u00e9szt vett. A h\u00edd tervez\u00f5je William Clark, kivitelez\u00f5je Adam Clark volt.<\/p>\n Sz\u00e9chenyi k\u00f6zben meg\u00edrta a GARAT c\u00edm\u00fb m\u00fbv\u00e9t, amely a Kelet n\u00e9pe folytat\u00e1sak\u00e9nt ugyancsak els\u00f5sorban Kossuth ellen \u00edr\u00f3dott, de nagy lelki k\u00fczdelmek ut\u00e1n ekkor m\u00e9gsem adta ki.<\/p>\n 1842. augusztus 31-\u00e9n r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel megalakult a Soproni Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r Rt.; els\u00f5k\u00e9nt Sz\u00e9chenyi jegyzett r\u00e9szv\u00e9nyt.<\/p>\n 1842. november 27-\u00e9n az Akad\u00e9mia nagygy\u00fbl\u00e9s\u00e9n \u00f5 mondta a megnyit\u00f3 besz\u00e9det. Gondolatai nyomtat\u00e1sban is megjelentek A Magyar Akad\u00e9mia K\u00f6r\u00fcl c\u00edmmel. Ebben arra figyelmeztetett, hogy nem szerencs\u00e9s a magyar nyelvet a nemzetis\u00e9gek k\u00f6r\u00e9ben er\u00f5szakosan hivataloss\u00e1 tenni, mert ennek er\u00f5s ellenhat\u00e1sa lehet. Gondolatai sajnos nem tal\u00e1ltak visszhangra.<\/p>\n Az ad\u00f3z\u00e1s \u00e9s a k\u00f6ztehervisel\u00e9s k\u00e9rd\u00e9seivel foglalkozva cikksorozatot ind\u00edtott Ad\u00f3 c\u00edmmel, \u00e9s folytatva K\u00e9t garas c\u00edmmel m\u00e9g 25 r\u00e9szt \u00edrt az els\u00f5 h\u00e9thez. Ez a cikksorozata 1844-ben AD\u00d3 \u00c9S K\u00c9T GARAS c\u00edmen \u00f6sszegy\u00fbjtve is megjelent. Olyan kiv\u00e1l\u00f3 k\u00f6zgazdas\u00e1gi munka volt, hogy az akkori kor neves szaktekint\u00e9lye, F\u00e1y Andr\u00e1s azt mondotta Sz\u00e9chenyir\u00f5l: „Hi\u00e1ba, mi mindannyian csak szat\u00f3csok vagyunk, egyed\u00fcl \u00f5 k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk a nagy keresked\u00f5.”<\/p>\n 1844-ben k\u00e9t r\u00f6piratot is \u00edrt MAGYARORSZ\u00c1G KIV\u00c1LTS\u00c1GOS LAKOSIHOZ c\u00edmmel, az els\u00f5t \u00e1prilis 13-\u00e1n Cenken, a m\u00e1sodikat j\u00falius 6-\u00e1n Pesten. E m\u00e1sodikban m\u00e1r konkr\u00e9tan t\u00edz pontban foglalja \u00f6ssze a tennival\u00f3kat. Ebb\u00f5l a VI. pont \u00edgy sz\u00f3l: \u00d6t re\u00e1ltanoda l\u00e9tes\u00edt\u00e9se. Sz\u00e9chenyi teh\u00e1t az ifj\u00fas\u00e1g nevel\u00e9s\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9seivel is behat\u00f3an foglalkozott.<\/p>\n 1845. m\u00e1rcius 30-\u00e1n a sopron-b\u00e9cs\u00fajhelyi vas\u00fatt\u00e1rsas\u00e1g k\u00f6zgy\u00fbl\u00e9s\u00e9n eln\u00f6kk\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k (a sopron-b\u00e9cs\u00fajhelyi vas\u00fat 1847-ben ny\u00edlt meg). 1847. febru\u00e1r 23-\u00e1n a POLITIKAI PROGRAMT\u00d6RED\u00c9KEK c\u00edm\u00fb k\u00f6nyve jelet meg, a cenzor vonakod\u00e1sa ellen\u00e9re. Ezt, mint Sz\u00e9chenyi mondotta, „a nemzet felvil\u00e1gos\u00edt\u00e1s\u00e1ra” \u00e9s „haz\u00e1nk el nem romlott fiai sz\u00e1m\u00e1ra” \u00edrta.<\/p>\n Sopronhoz \u00e9s Sopron megy\u00e9hez val\u00f3 k\u00f6t\u00f5d\u00e9s\u00e9nek \u00fajabb momentuma, hogy 1847-ben jel\u00f6ltette mag\u00e1t a Sopron megyei k\u00f6vetv\u00e1laszt\u00e1son. Korteskedtek mellette, de agit\u00e1ltak is ellene: „Mondv\u00e1n, \u00fagyis helye van a fels\u00f5 t\u00e1bl\u00e1n.” \u00cdgy nem siker\u00fclt mend\u00e1tumot szereznie. Viszont okt\u00f3ber 18-\u00e1n Moson megye orsz\u00e1ggy\u00fbl\u00e9si k\u00f6vett\u00e9 v\u00e1lasztotta.<\/p>\n 1848. m\u00e1rcius 15-17-\u00e9n az orsz\u00e1ggy\u00fbl\u00e9s k\u00fcld\u00f6tts\u00e9g\u00e9vel B\u00e9csben tart\u00f3zkodott, hogy \u00e1tadja az udvarnak az orsz\u00e1ggy\u00fbl\u00e9s felirat\u00e1t \u00e9s elfogadtassa a benne foglalt k\u00f6vetel\u00e9seket. Sz\u00e9chenyi nagy \u00f6r\u00f6mmel fogadta a v\u00e9rtelen forradalom gy\u00f5zelm\u00e9t, az uralkod\u00f3 \u00e1ltal szentes\u00edtett polg\u00e1ri \u00e1talakul\u00e1st, s maga is r\u00e9szt v\u00e1llalt a Batthy\u00e1nyi-korm\u00e1ny munk\u00e1j\u00e1ban mint k\u00f6zleked\u00e9s- \u00e9s k\u00f6zmunka\u00fcgyi miniszter.<\/p>\n Mivel a politikai v\u00e9lem\u00e9nyek nem lettek egy\u00f6ntet\u00fbek, az el\u00e9rt eredm\u00e9nyek nem voltak kiel\u00e9g\u00edt\u00f5ek, vil\u00e1gosak, \u00fajra aggodalmaskodni kezdett. Meg\u00edrta cikk\u00e9t a MI LESZ BEL\u00d5L\u00dcNK MAGYAROKBUL? c\u00edmmel, amelyet a Pesti H\u00edrlap \u00e9s a Jelenkor k\u00f6z\u00f6lt. Ebben kifejtette, hpgy b\u00edzik a nemzet j\u00f6v\u00f5j\u00e9ben, ha rendet tart \u00e9s egyet\u00e9rt\u00f5 marad.<\/p>\n J\u00falius 5-\u00e9n ny\u00edlt meg az els\u00f5 n\u00e9pk\u00e9pviseleti orsz\u00e1ggy\u00fbl\u00e9s, itt Sopron megye ny\u00e9ki ker\u00fclet\u00e9nek k\u00e9pvisel\u00f5jek\u00e9nt vett r\u00e9szt. A k\u00e9pvisel\u00f5h\u00e1zban t\u00f6bbsz\u00f6r felsz\u00f3lalt, szembefordulva a baloldal \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1val. K\u00f6zben fokoz\u00f3dtak B\u00e9cs \u00e9s a f\u00fcggetlen Magyarorsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti ellent\u00e9tek. Ez nagyon felizgatta Sz\u00e9chenyit, balsejtelmek gy\u00f6t\u00f6rt\u00e9k. Rossz \u00e9rz\u00e9s\u00e9t m\u00e9g fokozta, hogy j\u00falius 18-\u00e1n a L\u00e1nch\u00edd szerel\u00e9si munk\u00e1latai sor\u00e1n lezuhant az utols\u00f3 l\u00e1ncszakasz; \u00e9s Sz\u00e9chenyi haj\u00f3j\u00e1t a l\u00e1nc kett\u00e9t\u00f6rte, \u00f5 csak a partra ki\u00faszva menthette meg \u00e9let\u00e9t. Augusztus 29-\u00e9n Batthy\u00e1nyi \u00e9s De\u00e1k B\u00e9csbe ment azzal a megb\u00edzat\u00e1ssal, hogy – a fegyveres \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9s elh\u00e1r\u00edt\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l – messzemen\u00f5 engedm\u00e9nyeket aj\u00e1nljanak fel az udvarnak. B\u00e9csben azonban nem fogadt\u00e1k \u00f5ket. Szeptember 3-\u00e1n Istv\u00e1n f\u00f5herceg \u00e9jjeli minisztertan\u00e1cson ismertette az uralkod\u00f3i leiratot, amelyb\u00f5l kit\u00fbnik, hogy a b\u00e9csi korm\u00e1nyk\u00f6r\u00f6k nem hajland\u00f3k az ellent\u00e9tek t\u00e1rgal\u00e1sos rendez\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n Ezt m\u00e1r nem b\u00edrta Sz\u00e9chenyi felzaklatott idegrendszere elviselni. Szellemi ereje \u00f6sszeroppant.<\/p>\n Szeptember 3., ezt \u00edrja napl\u00f3j\u00e1ba…<\/p>\n „48 \u00f3ra m\u00falva minden l\u00e1ngokban \u00e1ll! A legiszony\u00fabb hangulatban vagyok. 1848. szeptember 5-\u00e9n orvosa k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben elhagyta Pestet. \u00datk\u00f6zben k\u00eds\u00e9rletet tett az \u00f6ngyilkoss\u00e1gra is. A d\u00f6blingi elmegy\u00f3gyint\u00e9zetbe sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k.<\/p>\n Feles\u00e9ge is B\u00e9csben telepedett le ez \u00e9v okt\u00f3ber\u00e9ben. Sok\u00e1ig nem tal\u00e1lkozhattak. Sz\u00e9chenyi 1850 \u00e1prilis\u00e1ban l\u00e1togat\u00e1sra kij\u00f6hetett m\u00e1r az elmeoszt\u00e1lyr\u00f3l, felkereste a csal\u00e1dj\u00e1t, de ez nagyon felizgatta. T\u00f6bbet nem hagyta el d\u00f6blingi szob\u00e1it. 1853. j\u00falius\u00e1ban el\u00f5sz\u00f6r fogadta feles\u00e9g\u00e9nek l\u00e1togat\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n Sz\u00e9chenyi teh\u00e1t \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig D\u00f6blingben maradt saj\u00e1t lakr\u00e9sz\u00e9ben. \u00c1llapota azonban lassank\u00e9nt javult, k\u00e9s\u00f5bb m\u00e1r annyira, hogy levelez\u00e9seket folytatott, l\u00e1togat\u00f3kat fogadott, vel\u00fck politik\u00e1r\u00f3l is t\u00e1rsaloghatott, \u00e9s gazdas\u00e1gi \u00fcgyeit is maga vezethette. K\u00e9s\u00f5bb az \u00edr\u00e1shoz is visszat\u00e9rt: 1856-ban \u00edrta meg a SZERELEM, SZERETET c\u00edm\u00fb r\u00f6vid eszmefuttat\u00e1s\u00e1t. Ezut\u00e1n az \u00d6NISMERET c\u00edm\u00fb m\u00fbv\u00e9t \u00edrja, amelyben \u00f6sszefoglalta megfigyel\u00e9seit, gondolatait, a gyermeki tehets\u00e9g fejleszt\u00e9s\u00e9r\u00f5l, a testi nevel\u00e9s fontoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00e9s egy\u00e9b pedag\u00f3giai k\u00e9rd\u00e9sekr\u00f5l.<\/p>\n K\u00f6zben pap\u00edrra vetette INTELMEI B\u00c9LA FI\u00c1HOZ c\u00edm\u00fb gondolatait is. Mindezen \u00edr\u00e1sokat f\u00e9lbeszak\u00edtotta a R\u00dcCKBLICK (Visszapillant\u00e1s) megjelen\u00e9se. Ezt az \u00f6nk\u00e9nyuralom korl\u00e1tlan ura, Alexander Bach \u00edrta. A munka az \u00f5 korm\u00e1nyzat\u00e1t dics\u00f5\u00edtette, \u00e9s azt bizonygatta, hogy milyen boldogg\u00e1 tette a Bach-rendszer Magyarorsz\u00e1got. Sz\u00e9chenyit felh\u00e1bor\u00edtotta ez a k\u00f6nyv, \u00e9s v\u00e1laszul meg\u00edrta a BLICK c\u00edm\u00fb munk\u00e1j\u00e1t. („Ein Blick auf den anonimen R\u00fcckblick” – Pillant\u00e1s a n\u00e9vtelen visszapillant\u00e1sra.) Ebben felh\u00e1borod\u00e1s\u00e1t, tehetetlen kereser\u00fbs\u00e9g\u00e9t \u00edrta meg, Bach \u00e9s rendszere ellen. A Blick 1859-ben jelent meg Londonban. Csak illeg\u00e1lis \u00faton jutottak el p\u00e9ld\u00e1nyok az osztr\u00e1k birodalom ter\u00fclet\u00e9re.<\/p>\n M\u00e1r a Blick megjelen\u00e9se el\u00f5tt is volt egy kellemetlens\u00e9ge: HUNNIA c\u00edm\u00fb m\u00fbv\u00e9t, amelyet 1835-ben \u00edrt, de csak 1858-ban nyomtattak ki, a budai rend\u00f5rhat\u00f3s\u00e1g lefoglaltatta \u00e9s betiltotta.<\/p>\n 1860 elej\u00e9n DISZHARM\u00d3NIA \u00c9S VAKS\u00c1G c\u00edm\u00fb politikai tanulm\u00e1ny\u00e1n dolgozott. Ez a munka a hatty\u00fadala, f\u00e9lbe kellett hagynia, mert lak\u00e1s\u00e1n megjelent a b\u00e9csi rend\u00f5rs\u00e9g. M\u00e1rcius 3-\u00e1n h\u00e1zkutat\u00e1st tartottak n\u00e1la, mindent feld\u00faltak, iratait elkobozt\u00e1k. Sz\u00e9chenyi dacos ir\u00f3ni\u00e1val viselte el ezt a keser\u00fb megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1st. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag azt mondta a k\u00f6nyveit n\u00e9zeget\u00f5 rend\u00f5rtisztnek, hogy biztos lehet benne, miszerint csak tiltott kiadv\u00e1nyokat tal\u00e1l, hiszen amit szabad olvasni, azt nem \u00e9rdemes. N\u00e9h\u00e1ny nappal k\u00e9s\u00f5bb Thierry rend\u00f5rminiszter k\u00f6z\u00f6lte vele: „A t\u00e9bolyda ezent\u00f3l megsz\u00fbnt excellenci\u00e1dra n\u00e9zve asylum lenni.” Ez megr\u00e1zta Sz\u00e9chenyit. Telve volt f\u00e9lelemmel, hogy er\u00f5szakkal hurcolj\u00e1k el vagy titkon elteszik l\u00e1b al\u00f3l. \u00c1llapota egyre s\u00falyosbodott az ism\u00e9telt rend\u00f5ri zaklat\u00e1sok \u00e9s a n\u00f6vekv\u00f5 politikai kil\u00e1t\u00e1stalans\u00e1g miatt.<\/p>\n Hossz\u00fa hetek t\u00e9pel\u00f5d\u00e9sei ut\u00e1n 1860. \u00e1prilis 7-\u00e9r\u00f5l 8-\u00e1ra virrad\u00f3 \u00e9jjel pisztollyal vetett v\u00e9get \u00e9let\u00e9nek.<\/p>\n Temet\u00e9se Cenken volt \u00e1prilis 11-\u00e9n. Ezen sok tekint\u00e9lyes soproni polg\u00e1r is r\u00e9szt vett. A soproni v\u00e1rosi sz\u00ednh\u00e1z ez est\u00e9n nem tartott el\u00f5ad\u00e1s.<\/p>\n Ezt k\u00f6vet\u00f5en \u00e1prilis h\u00f3napban orsz\u00e1gszerte Sz\u00e9chenyi-gy\u00e1sz\u00fcnneps\u00e9geket tartottak. A Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia 30-\u00e1n rendezett rekviemet.<\/p>\n Sopron v\u00e1rmegye \u00e9s a v\u00e1ros b\u00fcszke volt sz\u00fcl\u00f6ttj\u00e9re. 1897-ben Sopronban szobrot emeltek neki, amely az ir\u00e1nta \u00e9rzett tiszteletet hirdeti.<\/p>\n Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n \u00e9letm\u00fbve id\u00f5t\u00e1ll\u00f3. Gondolatai napjainkban is aktu\u00e1lisak. A ma ember\u00e9nek is sz\u00f3lnak. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos, hogy minden tett\u00e9ben abb\u00f3l indulki, hogy \u00f5 magyar, \u00e9s a magyars\u00e1got fell kell emelni elmaradotts\u00e1g\u00e1b\u00f3l. Ez sarkallta tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9ben.<\/p>\n Ami nem val\u00f3sult meg elgondol\u00e1saib\u00f3l, sem \u00e9let\u00e9ben, sem az\u00f3ta, az napjaink feladata.<\/p>\n P\u00e9ldak\u00e9nt \u00e1llhat el\u00f5tt\u00fcnk mint ember is. Akaratereje, tudni akar\u00e1sa, \u00e1lland\u00f3 m\u00fbvel\u00f5d\u00e9se, szorgalma, tettv\u00e1gya csod\u00e1latra m\u00e9lt\u00f3. K\u00f6vetend\u00f5 p\u00e9lda a mostani ifj\u00fas\u00e1gnak, akiknek kez\u00e9ben van a j\u00f6vend\u00f5nk sorsa.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Iskol\u00e1nk 1997-ben vette fel gr\u00f3f Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n nev\u00e9t. Kor\u00e1bban I. Sz\u00e1m\u00fa \u00c1ltal\u00e1nos Iskola n\u00e9ven m\u00fbk\u00f6d\u00f6tt a v\u00e1rosk\u00f6zpontban. M\u00e1r akkor az egyik legkedveltebb \u00e9s legkeresettebb iskola volt, melyet a nagy oszt\u00e1lyl\u00e9tsz\u00e1mok is bizony\u00edtottak. 1999-ben a Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n \u00c1ltal\u00e1nos Iskola az \u00c1ltal\u00e1nos Nevel\u00e9si K\u00f6zpont egyik tagint\u00e9zm\u00e9ny\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, majd a 2007\/2008-as tan\u00e9vt\u0151l a Wosinsky M\u00f3r Oktat\u00e1si Int\u00e9zm\u00e9ny Sz\u00e9chenyi […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-80","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/wosinskyiskola.hu\/szechenyi\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/80","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/wosinskyiskola.hu\/szechenyi\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/wosinskyiskola.hu\/szechenyi\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/wosinskyiskola.hu\/szechenyi\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/wosinskyiskola.hu\/szechenyi\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=80"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/wosinskyiskola.hu\/szechenyi\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/80\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":155,"href":"https:\/\/wosinskyiskola.hu\/szechenyi\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/80\/revisions\/155"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/wosinskyiskola.hu\/szechenyi\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=80"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}Iskol\u00e1nk t\u00f6rt\u00e9nete<\/h3>\n
\nHossz\u00fa ideig ez volt a helyzet ut\u00f3dai m\u0171k\u00f6d\u00e9se alatt is, noha a magyar reform\u00e1ci\u00f3 legnagyobb szem\u00e9lyis\u00e9gei, mint p\u00e9ld\u00e1ul Szt\u00e1ray Mih\u00e1ly, Szegedi Kis Istv\u00e1n szolg\u00e1ltak az iskol\u00e1ban.<\/p>\n
\nIlyen sz\u00ednvonal\u00fa k\u00e9pz\u00e9st ny\u00fajt\u00f3 iskola a tolnain k\u00edv\u00fcl nem volt t\u00f6bb a h\u00f3dolts\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n. Hogy milyen \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 alapokat \u00e9s \u00f6szt\u00f6nz\u00e9seket adott ez az iskola, f\u00e9nyes bizonys\u00e1ga a tolnai di\u00e1kok k\u00f6z\u00fcl kiker\u00fcl\u0151 Baranyai Decsi (Csimor) J\u00e1nos \u00e9letm\u0171ve.<\/p>\nN\u00e9vad\u00f3nkr\u00f3l<\/h3>\n
\n<\/strong>(1791-1860)<\/strong><\/p>\n
\nMindazt, mit csak Neked k\u00f6sz\u00f6n, m\u00e9lt\u00e1n el\u00f5adhatn\u00e1m,
\nBoldog voln\u00e9k”<\/p>\n
\n1827. j\u00fanius 6-15: megkezd\u00f5dnek az els\u00f5 pesti l\u00f3versenyek
\n1827. j\u00fanius 10: megindul a Pesti Kaszin\u00f3
\n1827. augusztus 18: a kir\u00e1ly szentes\u00edti a Magyar Tud\u00f3s T\u00e1rsas\u00e1g fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyciket
\n1828. febru\u00e1r 22: megjelenik els\u00f5 k\u00f6nyve, a „LOVAKRUL”
\n1828. j\u00fanius 6: L\u00f3teny\u00e9szt\u00f5 T\u00e1rsas\u00e1g megalap\u00edt\u00e1sa. Ez k\u00e9s\u00f5bb orsz\u00e1gos „Gazdas\u00e1gi Egyes\u00fclet”-t\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\n
\nSoproni Kaszin\u00f3 Egyes\u00fclet 1843. Ennek Sz\u00e9chenyi is tagja lett. Soproni posta 1845. Sopron \u00e9s Gy\u00f5r k\u00f6z\u00f6tt rendbe hozatta az utakat, biztons\u00e1gos sopron-gy\u00f5ri postakocsij\u00e1ratot hozott l\u00e9tre. 1847: a korm\u00e1ny megb\u00edzta a gy\u00f5ri Kis-Duna-R\u00e1ba-R\u00e1bca \u00e9s Marcal foly\u00f3k szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1val, mert a lakoss\u00e1g sokat szenvedett itt az \u00e1rvizekt\u00f5l. De ez a terv az 1848-as esem\u00e9nyek miatt nem val\u00f3sult meg.<\/p>\n
\n… a sz\u00edvnek orsz\u00e1gl\u00e1s\u00e1ban m\u00e1s szerepet nem szabad j\u00e1tszani, mint javasl\u00f3it, felbuzd\u00edt\u00f3it \u00e9s egyed\u00fcl a hideg \u00e9szt illeti a korm\u00e1nyz\u00e1s …”<\/p>\n
\n…Rettenetes lelki\u00f6smeretfurdal\u00e1sok. … \u00dagy \u00e9rzem: \u00e1tkozott vagyok!
\nIstenem, irgalmazz nekem!”<\/p>\n